VOICE LAB WORKSHOP

Ezen a workshopon játékos, gyakorlati ízelítőt kaphatunk a beatbox sokoldalú világából. A beatbox (kb. szájdobolás) gyökerei a ‘80-as évek amerikai underground könnyűzenéjéhez, a hiphophoz nyúlnak vissza. Virtuozitása abban rejlik, hogy a beszédhangoktól radikálisan különböző vokális hangokat produkálva rendkívül “élethűen” utánoz elektronikus zenei hangzásokat. Az eredetileg a dobgépet helyettesítő vokális technika mára túlnőtt popzenei keretein s önálló műfajjá vált.

A 70-es évek végén Trevor Wishart zeneszerző és vokális improvizatív előadó Book of lost voices, majd az On sonic art c. könyveiben katalógusba veszi mindazokat a vokális lehetőségeket, amik a hagyományos hangképzési technikán túlmutatva a hangképző szervek fiziológiai és akusztikai adottságaiból következnek. A vokális traktust egy szintetizátorhoz hasonlítja, melyben az egyes szervek oszcillátorok, szűrők, modulátorok és rezonátorok funkcióit látják el a hangok létrehozásában. Ezzel – bár egészen más esztétikai utakon – megérkeztünk a beatbox jelenkori gyakorlatának egyik alapgondolatához. 

Akiknek tehát nem jött ki tisztán az iskolában a dó-ré-mi, azok előtt is lehetőségek tárháza áll nyitva, hogy vokális virtuózzá váljon. Hiszen a beszéd és az éneklés jól ismert hangzói, hangszínei csak töredékét adják a lehetőségeknek – próbálják csak ki: hányféle árnyalatot lehet képezni egy egyszerű “k” betű kimondásával, szinte zárt ajkakkal, “e”-hangzót formálva ajkainkkal, vagy “i”-hangzó kimondásához szükséges vigyorral arcunkon. Ezek az egymással könnyen viszonyrendszerbe állítható hangzó elemek a zeneszerzésben, a vokális rögtönzésben kiválóan alkalmazhatók, nem is beszélve arról az alapesetről, ha az utcán sétálva beatekkel kívánjuk szórakoztatni magunkat, vagy barátainkat.

Rubik Ernő Zoltán zeneszerző, zongorista. Zenéjének fő játékterületei előadó és közönség, improvizáció és kompozíció, zene és más médiumok kölcsönhatása. Színházi és táncszínházi munkái (Krétakör, KOMA, Thália színház, Tünet Együttes, Zéró Balett), művészeti kutatómunkája (Az Ismeretlen Kutatása projekt ösztöndíjasa 2011-ben) hatására a zene mellett a performansz világában érzi otthon magát. A vokális- és kórusimprovizációval is kísérletezik (Halastó, Soharóza), fontos eszköze a beatbox. Improvizatív zenét és free jazzt játszik zenekaraival, melyek közül a rubik.erno.quintet 2015-ben a Svájci Rádió meghívására adott koncertet a bázeli zeneakadémia jazz-tanszakán. A BIO (Budapest Improvisers Orchestra) alapító tagja. Olyan nemzetközileg elismert zenészekkel játszott együtt, mint Axel Dörner, Grencsó István, Clayton Thomas, André Vida. 2011-től a JAZZAJ improvizatív zenei koncertsorozat társalapítója és kurátora. Kortárszenei és interdiszciplináris kompozíciói a MÜPA, a BMC, a MU színház, a Hermina galéria és a FUGA színpadain kerültek bemutatásra. Rendszeresen tart és szervez improvizációs workshopokat. Zeneszerzést a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult Jeney Zoltánnál. 2018-ban Beatbox a kortárs zenében címmel írta szakdolgozatát.